Benne vagy? – Ezzel a kérdéssel foglalkoztak a fiatalok a MIX nyári táborában Inárcson július 10 és 14. között. Az előadás címek (Ne gyere táborba! – Miért vagy benne? A gyülekezetek alapítása és lényege, Kiakad a gyanuszkóp – Miben ne légy benne, tévtanítások felismerése és kikerülése, Ki a Főnök? – Hogyan lehetsz benne, a megtérés lényege és fontossága, Uncsi a gyüli? – Hol van benne a helyed? Gyülekezeti szerepek, befogadás és közösség) is mutatják, milyen sokrétűen foglalkoztak ezzel a témával: hogyan is vagyunk jelen az Istennel való kapcsolatunkban, gyülekezetünkben, táborokban, kereszténységben.
Hecker Noémi az egyik főszervezője a tábornak így számol be róla: ,,Szervezőként zsúfoltak voltak a napok, tele feladattal, döntésekkel, kérdésekkel, de egy valamit biztos, hogy magammal viszek, és ezt szeretném most megosztani. Sok visszajelzés jött, hogy milyen jó volt a tábor szervezésileg, milyen jól kézben volt tartva. És most, hogy visszagondolok erre a mondatra, azt kell mondanom, hogy milyen igaz, és hogy én is így éltem meg. Lehet, hogy ez most önteltnek hangzik, de mindjárt megmagyarázom. Hónapok óta imádkoztunk a bizottsággal, Sárával, a szervezőtársammal, és kértünk másoktól is imatámogatást.
Emlékszem, hogy kértük Istent, hogy ő vegye kezébe a tábor szervezését, adjon jó ötleteket, gondolatokat. És ő megtette. Kézben volt tartva a tábor, mert Valaki a kezébe vette. És amit Ő a kezébe vesz, az onnan nem eshet ki sosem. Csodaként éltem meg, hogyan kelnek életre az ötletek, amik hónapokkal ezelőtt megszülettek. És láttuk, tapasztaltuk, hogy ahogyan mindenünket beletettük a szolgálatba, és legjobb tudásunk és képességeink szerint beleálltunk a feladatokba, Isten kibővítette a képességeinket, időt adott megpihenni, gondoskodott jó tanácsadókról, munkatársakról, akik nem csak a szolgálatokban segítettek, de lelkileg is bátorítottak és támogattak. És amikor kérdések merültek fel, képességeink végét láttuk, és kezdtünk volna kétségbeesni, Isten már éppen bontotta ki a megoldásokat. Amit mi nem is tudtunk volna megoldani, azt ő megoldotta. Megszólított embereket, elsimított nehézségeket.
A tábor előtti nulladik napon elhatároztuk, hogy szeretnénk úrvacsorázni. Az egyik legjobb döntés volt. Közösségben indultunk egymással és Jézussal, ebben a közösségben szolgáltunk végig, és úrvacsorával zártuk a tábort. Imádkozzunk az elhintett magokért, megértett igazságokért, amiket a fiatalok tapasztalhattak. Kérem személyesen is a gyülekezeteket: imádkozzunk, hogy Isten tartsa meg az üzeneteket a szívekben, és hozzon szabadulásokat, megtéréseket, megújulásokat.”