2019. évi jeligénk
„Az ajtó előtt állok, és zörgetek!”
(Jelenések 3,20)

SABBAT – ISTEN RITMUSÁBAN ÉLNI

“Sabbat – Isten ritmusában élni” ezzel a címmel kezdődött meg január 2-án az Aliansz Imahét. Az országos megnyitó istentisztelet a budapesti Reménység Metodista Gyülekezetben volt 16 órai kezdettel, ahol az Aliansz elnöksége és a VI-VII. kerületi ökumenikus pásztorkör tagjai szolgáltak (a képen). Az istentiszteletről készült videó felvétel a metodista egyház Facebook oldalon megtekinthető. A következő héten minden nap leközöljük az adott napra szóló igei üzenetet.

1. nap: A SABBAT ÉS AZ IDENTITÁS

IGE
„Ezért mondd meg Izráel fiainak: Én vagyok az Úr, és megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától, és megmentelek benneteket a nekik végzett rabszolgamunkától; megváltalak benneteket kinyújtott karral és súlyos ítéletekkel.” (2Mózes 6,6 RÚF)


ELMÉLKEDÉS
Két barát már régóta keresett munkát, ami mindkettőjükre nagy terhet rótt, mivel családjuk volt, akikről gondoskodniuk kellett. Részt vettek a gyülekezetünkben egy tanfolyamon, melyet én tartottam, a címe „A keresztyénség és a munka” volt. A kurzus során nyíltan beszéltek munkanélküliségükről, és különösen zavarták őket az identitásukkal kapcsolatos kérdések. Az értékem attól függ, hogy mi a jelentőségem a munka világában? Mennyire azonosítom magam a munkával, amit végzek?

Milyen hatással van rám a munkanélküliség? Figyelmünket megragadta a bizonyságtételük, és rájöttünk, mennyire fontos a munkánk az identitásunk szempontjából. Isten elrendelte, hogy minden héten tartsunk egy munka nélküli napot – a sabbatot –, hogy emlékeztessen minket arra: identitásunkat nem a munkánk határozza meg.

A zsidók meg voltak fosztva a pihenéstől. Rabszolgaként szüntelenül a fáraó szolgálatában kellett dolgozniuk. Egy olyan rendszer fogságában voltak, amely kihasználta őket, és abszolút uralmat gyakorolt Isten teremtett világa felett. Isten azonban nem fogadta el a status quo-t.

Kiszabadította népét a rabszolgaságból. Egyiptomon kívül, a pusztában a zsidók már ünnepelhették a sabbatot. Istentiszteletük emlékeztette őket legmélyebb és legigazabb identitásukra: ők Isten kiválasztott és szeretett
népe.


A nyugalomnap ezért mindannyiunk számára kulcsfontosságú. Amikor istentiszteletet tartunk és közösségben vagyunk egymással, megtapasztaljuk, hogy amikor adunk, mindig kapunk is. Többek vagyunk annál, mint amit csinálunk és amit elérünk. Identitásunk és méltóságunk végső soron abban rejlik, hogy elismerjük: Isten szeretett gyermekei vagyunk – még ha ezt nem is érdemeljük.

A munka segít a jellemünk fejlesztésében, de egy ember értékét nem az határozza meg, mit dolgozik. A nyugalomnapon eltávolodunk a munkánktól, és újra megtapasztaljuk Isten közelségét. Az Istentől rendelt nyugalomnap által békét nyerünk; emberi méltóságunk és értékünk az Istennel való kapcsolatunkon alapul.

A tanfolyamon részt vevő két barát, sokat elmélkedett az identitásukon. E nehéz időszak során megtanulták, hogy Isten szereti őket, függetlenül attól, hogy mi a foglalkozásuk vagy milyen eredményeket értek el. Így tartós és bátorító életszemléletre találtak.


KÉRDÉSEK A REFLEXIÓHOZ
• Hogyan méri a társadalom az értékemet? Hogyan méri Isten?
• Identitásomat az újabb és újabb elért eredmények határozzák meg, vagy meg tudom tenni, hogy vasárnap csak „vagyok” ahelyett, hogy „tennék”?
• Hogyan tapasztalhatom meg a mindennapi életben, hogy mi az értékem Isten szemében, és hogyan mutathatom meg ezt másoknak?

IMATÉMÁK
• Adjunk hálát Istennek a heti nyugalomnapért, amikor megtapasztaljuk, hogy Isten szeretett gyermekei vagyunk, anélkül, hogy bármit is el kellene érnünk.
• Adjunk hálát Istennek a munkánkért és azért, hogy az fejleszti jellemünket és biztosítja megélhetésünket.
• Imádkozzunk azokért, akik korunk teljesítményalapú társadalmának rabszolgáivá lettek. Urunk, szabadítsd meg őket, ahogy egykor megszabadítottad népedet Egyiptomból.
• Bűnbánattal megvalljuk, hogy túlságosan támaszkodunk az elért eredményeinkre és a teljesítményünkre ahelyett, hogy Istenre alapoznánk identitásunkat.


JAVASOLT IMA
Urunk! Kétségbeesetten próbálunk menedéket találni benned, de nem tudjuk, hogyan. Mindennapi életünk hatására kizárólag az elért eredményeinkre összpontosítunk, bár közben elismerésre és szeretetre vágyakozunk. Köszönjük, hogy te előbb szerettél minket. Köszönjük, hogy feltétel nélkül adod nekünk szeretetedet. Köszönjük, hogy testileg és lelkileg is táplálsz minket, és megadsz mindent, amire szükségünk van. Nincs szükségünk „táplálékkiegészítőkre”. Uram, segíts megértenünk, hogy valójában terád éhezünk, terád vágyunk. Segíts, hogy szereteted tápláljon minket. Mutasd meg, hogyan lehetünk mindennap a jelen létedben, te vezess minket mindig! Ámen.

Szerző:
Gisela Kessler-Berther teológus, Svájc

Önnek mi a véleménye?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

x

Check Also

A LÉLEK EGYSÉGE – ÜLÉSEZETT A PÜSPÖKI KABINET

“Éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok, teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel… Igyekezzetek megtartani a ...