REFORMÁCIÓ AZ EGYHÁZBAN ÉS A SZEMÉLYES ÉLETBEN (Dr. Fabiny Tibor)

A piliscsabai konferenciánk második napján délelőtt előadónk a Károli Gáspár Református Tudományegyetem irodalomtörténésze, dr. Fabiny Tibor, aki az Evangélikus Hittudományi Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen hermeneutikát, a Biblia értelmezésének tárgyát oktatja. Az ökumenikus Hermeneutikai Kutatóközpont vezetője az újra aktuális témát bevezetve elmondta, hogy a 16. századi megújulási folyamatokat a 19. századtól nevezik reformációnak. Előadásának tárgyát öt pontban fejtette ki a professzor.

1. Isten igazságának szenvedélyes keresése jellemezte a reformátort. A kolostorban megtapasztalta, hogy emberi erővel hiába próbál Istennek megfelelni, nem sikerül neki. Luthert egyfajta nyugtalanság vitte a kolostorba. És Isten igazságának felfedezése vitte ki onnan. A 95 tétellel az egyházi visszaélésekkel szemben emelte fel szavát. AZ igazság felismerése a kereszthez vezette őt el.

2. Az Ige felfedezése kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy nem Luther volt az első reformátor. Angliában Whiclyff, Csehországban Husz János. De az ószövetségben is ott van a megújítás gondolata, pl. Ezsdrás felnyitja a könyvet, amit az egész nép figyelemmel hallgatott. „Úgy magyarázták, hogy a nép megértette az olvasottakat.” Fölfedezik a törvény szavait, sírnak, bűnbánatot tartanak, megértik önmagukat. S ez ünneppé is válik. Luther az igazságos Istent kereste, de rájött, hogy a kegyelmes Istenre van rászorulva. Kérdése az volt, hogy hogyan lehet őt megtalálni. A középkor az egyházra helyezte a hangsúlyt. Luther megfordította a kört: az egyház az Igéért van. Az egyház azért van, hogy az Ige megszólalhasson. Az Ige teremt egyházat. (Angliában VIII. Henrik lordkancellárja arról írt, hogy az egyház az Írás felett áll. Vele szemben kortársa, az angol reformátor Tyndale fordított sorrendet állított fel.) Luther felismerése, hogy a betű mögött az isteni hangot kell hallani. Az evangélium élő tanúságtétel, Isten beszéde. Ebeling az új hermeneutika előfutárának nevezte emiatt Luther: az Isten szava cselekvő szó, az evangélium élő hangja. Luther ezért válhatott nagy igehirdetővé. (Luther 6000 igehirdetéséből 2000 maradt fenn, ebből most 62 lett kiadva magyarul.) Nekünk pedig válaszolni kell Isten hangjára. Luther fő hermeneutikai szempontja: az élő Krisztus keresése a könyvekben, a szavak mögött.

3. A kereszt teológiája. – A korai Luther fontos témája. A hit mély titkát nem lehet rációval megmagyarázni, hanem szemlélni lehet. (Ld. Anselm teológiája.) Mit lehet tanulni ebből? Az én bűneim szegezték fel Krisztust, nem a zsidók, vagy rómaiak. A kereszt tehát tükör. Amelyen mégsem én, hanem Krisztus függ. Ez a felszabadító hír, evangélium. Ehhez az emberi szívnek kell megváltoznia, megtérnie (gör. ‘metanoia’). – Felfedezni, hogy Jézus a kereszten mit tett értem. Az Isten elrejtőző Isten. Őt nem lehet birtokba venni, van amit nem látunk. Isten legtöbbször a szenvedésben mutatja meg önmagát. – Nem szem szerint ítélünk, hanem hitből értünk meg. A kereszt megtanít hinni.

4. A hit általi megigazulás. – A Jakab levéllel kapcsolatban: Kirkegaard szerint kontextuálisan kell érteni a helyzetet. Dániában az ő korában talán azt mondta volna Luther: Nem Pál, hanem Jakab, Jakab, Jakab. – Itt Krisztus hitről van szó! Nem humanizmus, nem más vallási meggyőződések. Az evangélium ez: Isten emberré lett, engedelmes lett a kereszthalálig, és felmagasztalta őt az Isten. – Mit jelent Istenhez tartozni? Luther: boldog csere! Én bűneimet viszem, ő pedig királyi köntösét teríti rám. Ez a megigazulás. Isten igazzá tesz, és nem nekünk kell igazolni a Bibliát.

5. A kereszt formájú egyház. – A lutheri teológia nagyon komolyan veszi az egyházat. A protestánsok sokszor sajnos túlindividualizálják a hitet. Ha hiszek, azt azonban megvallom. Ez közösségi esemény. Ez az egyház. Ahol felhangzik az evangélium, ahol elhívott szolgák vannak, akik kiszolgáltatják a két szentséget. – Mi az egyház? Luther: hét ismertetőjegy. 1. Isten Igéje hangzik. 2. A keresztség. 3. Az úrvacsora. 4. A kulcsok hatalma, a megkötözés és a feloldozás. 5. Elhívott szolgák, belső és külső hívás. 6. Imádság. 7. A kereszt. Jézus is tanít a kereszt felvételére. A követés tehát szenvedéssel is jár. Minden korban számolni kell az üldözéssel. „Nem jó jel, ha a hívők nem harcolnak az ördöggel…” (Luther)

Az előadásának zárásaként a professzor Vajta Vilmos evangélikus teológust idézte: két teológia van. A szintézis teológiája kerüli a botrányt. A reformációi teológia Isten Igéjéhez, annak kibontásához ragaszkodik, vállalja a hitvallást, és ha kell a szenvedést, a keresztet is. – A hamis béke nem a biblikus egységet jelenti. Isten gondoskodik, hogy nyája egy legyen.