Megjelent a Pécsi Metodista Gyülekezet februári hírlevele. A 20 oldalas kiadvány több cikke közül itt most a Biblia hitelességével foglalkozó írásból idézünk, amelynek szerzője a gyülekezet lelkésze, Kurdi Zoltán. A kiadvány online is megrendelhető a kalaci@metodista.hu email címen.
VAJON A BIBLIA KÖNYVEI MENNYIRE TEKINTHETŐK HITELESNEK?
Sokakban fölmerül napjainkban a kérdés, hogy vajon mennyiben határozták
meg emberi és egyházpolitikai döntések, hogy mely könyvek kerüljenek
be a Bibliába, és nem hagytak-e ki szándékosan olyan könyveket,
amelyek nem tetszettek az egyháznak, vagy egyes egyházi vezetőknek?
Nagy irodalma van ezeknek a kérdéseknek, de ebben a cikkben csak egészen
röviden szeretnék néhány tisztánlátást segítő gondolatot megfogalmazni.
Hogyan is született a Biblia?
Az Ószövetséget Mózes kezdte el írni, majd Ezsdrás, Nehémiás és
Malakiás próféta zárta le. A Kr. e. 4. századtól már nem volt prófétai
kijelentés, így az ószövetségi kánon addigra lezárult. Ezért örökké hálásak
lehetünk zsidó testvéreinknek, ahogyan a Róm 3,2 írja: „Mi tehát
a zsidó előnye? … Minden szempontból sok! Elsősorban az, hogy Isten rájuk
bízta igéit.” Az Újszövetség az 1. században íródott, és Jézus Krisztus
tanítványai rögzítették. (Az Újszövetséget is főként zsidók írták.)
A 3-4. században a korai egyház már teljes mértékben azokat az ó- és újszövetségi
könyveket fogadta el szentnek, amelyeket most is. A hívő keresztyéneknek
az a meggyőződésük, hogy a Biblia Isten Szentlelkétől származó
kinyilatkoztatásokat és kijelentéseket tartalmaz. Csak másolási hibákat
lehet találni a különböző kéziratokban, de ezek a hit lényegét nem befolyásolják.
Ezt onnan tudhatjuk, hogy sok olyan forrás maradt fenn, amelyek
alapján meg lehet állapítani a pontos, eredeti szöveget.