KÜLDETÉSÜNK VAN – TRIANON 100. ÉVFORDULÓJA MEGEMLÉKEZÉS ÓBUDÁN

A trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmából tartott koszorúzással egybekötött megemlékezést az Óbuda-Békásmegyeri Önkormányzat. Az évfordulós megemlékezés a csillaghegyi országzászló emlékműnél ökumenikus egyházi beszédek keretében zajlott le. A megnyitó gondolatokat dr. Khaled A. László metodista szuperintendens mondta el a 20. zsoltárból felolvasott részletek után, amelyek itt is elolvashatóak (Továbbra kattintva): „Hallgasson meg téged az ÚR a veszedelem napján, legyen oltalmad Jákób Istenének neve! Küldjön neked segítséget szentélyéből, erősítsen a Sionról! Gondoljon sok ételáldozatodra, égőáldozatodat fogadja szívesen. Adja meg szíved vágyát, teljesítse minden tervedet! Akkor örvendezünk győzelmednek, és zászlót emelünk Istenünk nevében. Teljesítse az ÚR minden kérésedet! Jól tudom, hogy az ÚR győzelmet ad felkentjének, felel neki szent egéből győzelmes jobbjának hőstetteivel. Ezek a harci kocsikat, amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig Istenünknek, az ÚRnak a nevét. Ők térdre rogynak és elesnek, mi pedig felkelünk, és talpon maradunk. (Zsoltár 20,2-9) Trianon. Békediktátum. Keresztény emberként tudjuk: békét nem lehet diktálni. Igazságtalan lenne. Isten sem így adja. Hanem felkínálja, hogy döntsünk mellette, hogy őt válasszuk. Belső békét, megbékélést, új életet ajándékoz, Jézus Krisztusban, minden embernek. 100 év elteltével is nehéz szível emlékezünk erre a napra. A zsoltáros szavaival élve: a veszedelem napja volt ez. Sok fájdalom és veszteség pillanata hazánknak. Mindnyájunknak megvannak a veszteségről szóló történetei. Nálunk a család sok ága közül az egyik egy Dérföld nevű kis faluból származott nyugatról, a másik Munkács városából keletről ágazott ki. Ma az egyik Ausztria, amaz pedig az ukrán Kárpátalja része. De nem a sebeket akarjuk nyalogatni. Hiszen összetartozunk. Ennek a napja van. – Az Úr kegyelméből mi felkelünk és talpon maradunk, olvastuk a Zsoltár bátorítását. Ez valahogy egy nagy magyar lelki örökségünk. A teljesség igénye nélkül sorolva, jöhet tatár, török, osztrák, orosz vagy Trianon. Az Úr segítséget küld. Az Úristen felemel, így felkelünk, talpon maradunk. Pünkösd után hadd mondjam: Lelkét adta nekünk az Isten! Megerősít. A megfáradt lelket felemeli, és szent feladatot ad, hogy ne csak önmagunknak legyünk, éljünk. Hanem másoknak erőssége, segítsége, bíztatója lehessünk. Küldetésünk van. Imádkozzunk! Urunk, Istenünk, a te kegyelmed, szereteted és igazságod megtart. Köszönjük, hogy az elmúlt 100 évben is megtartottad népünket, hogy Lelked erősítette emberi lelkünket, és a fájdalmas veszteségek után is felemeltél, általad felkelhetünk és talpon maradhatunk. Jézus Krisztusban küldetést adsz nekünk, segíts, hogy az ő mindeneket megújító akaratának szenteljük életünket! Ámen! Az ökumenikus megemlékezésen még szolgáltak Jakab Béla evangélikus lelkész, Battyány Géza református lelkipásztor és Szili András római katolikus plébános.