MA VAN MÁTYÁS APOSTOL NAPJA

Mátyás apostol vagy Szent Mátyás (héber átírásban: Mattityahu, nevének jelentése: „Az Úr ajándéka.”), (valószínűleg az 1. század eleje, Júdea – 80 körül, Jeruzsálem, vagy Kolkhisz) az Apostolok cselekedetei szerint az áruló Júdás helyére választott apostol. Apostoli elhivatásában a különleges, hogy az apostolok választották ki a kezdetektől velük tartó személyek közül, s nem pedig Jézus. Életéről és működéséről nem beszél az Újszövetség, csak megválasztását írja le. Különböző apokrif iratok és korai egyházi írók közléseiből valószínűnek tűnik, hogy Palesztinában és Etiópiában hirdette az evangéliumot, és az 1. század végén halt meg. Mátyás életéről nem tudunk sokat. Feltételezik, hogy valamikor az első század elején születhetett Júdeában. A Szentírásban kizárólag a megválasztásáról van szó, korábbi és későbbi élete nem ismert. A Biblia a következőképpen írja le Mátyás apostol megválasztását: „Ezekben a napokban a testvérek körében – mintegy százhúszan lehettek együtt – Péter szólásra emelkedett: „Testvérek, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásnak, amelyet a Szentlélek Dávid szájával Júdásról, azok vezetőjéről jövendölt, akik elfogták Jézust. Közénk számított, a mi szolgálatunk jutott neki is részül. Gonoszsága bérén telket szerzett magának, amikor pedig lezuhant, kettérepedt és kifordultak a belei. Erről Jeruzsálem minden lakója tudomást szerzett, úgyhogy azt a telket az ő nevükön Hakeldamának, azaz Vérmezőnek nevezték el. Benne van ugyanis a zsoltárok könyvében: Lakóhelyük váljék sivataggá, ne lakja senki sátrukat. És: Tisztségét kapja meg más. Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról.” Kijelöltek hát kettőt, Józsefet, akit Barszabbásznak vagy más néven Jusztusznak is hívtak és Mátyást. Majd imádkoztak: „Uram, ki belelátsz mindenkinek a szívébe, mutasd meg, e kettő közül kire esik választásod, hogy átvegye az apostoli szolgálatban azt a helyet, amelyet Júdás hűtlenül elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson.” Ezután sorsot vetettek. A sors Mátyásra esett, így a tizenegy apostolhoz sorolták.” – ApCsel, 1:15-26