EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM KONFERENCIA WASHINGTONBAN (Vigh Bence beszámolója)

Január végén néhány napot tölthettem Washingtonban a General Board of Church and Society (GBCS) jóvoltából. A konferencia 35 éven aluli metodista lelkészek részvételével egy olyan globális fórumra hívott, ahol egyház és társadalom kapcsolatáról hallgattunk előadásokat, és vitattuk meg a felmerült témákat. A GBCS székházában rendezték meg a konferenciát, ami Washingtonban közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság mellett van. Szemközt átellenben az amerikai törvényhozás háza a Capitolium áll, aminek tekintélyét jelzi, hogy ennél magasabb épületet nem lehet építeni a városban. A birodalmi jelképekkel teli amerikai fővárosnak ebben a negyedében egyház és társadalom kapcsolatát megvitatni, életre szóló élmény volt.

Az amerikai résztvevők túlsúlya miatt főként az ottani társadalmi kérdések merültek fel, úgy, mint a fegyvertartási engedélyek korlátozása, a multikulturalizmus, a környezetszennyezés, a nacionalista keresztény mozgalmak, homoszexualitás. De hallhattunk arról is, hogy az Egyesült Metodista Egyház globális méretekben gondolkodik az emberi közösség problémáiról. Az afrikai országokban pedig, ahol akár egy országon belül milliós taglétszámú metodista egyházak vannak, komoly erőfeszítéseket tesznek az emberkereskedelem, a leányanyaság és az AIDS ellen, és képzéseket tartanak a családtervezésről és különféle betegségek megelőzéséről.

Nagy élmény volt hallani Shane Claiborne előadását, aki Philadelphiában egy szociálisan érzékeny keresztény gyülekezet – és ma már – mozgalom elindítója. Ő a Biblia társadalmi hatásáról beszélt, és olyan prófétai igék nyomán vezette előadását, amelyek a mai társadalom igazságosságát és békéjét segíthetnék elő. Egyben rámutatott arra is, hogy ezek még a keresztények életéből is sokszor hiányoznak.

Az Egyesült Metodista Egyház, amelynek mi, magyar metodisták is tagjai vagyunk, 1972-ben fogalmazta meg először a Szociális Alapelvekként ismert dokumentumot. Ennek az volt a célja, hogy elsősorban az egyházat formálja, mint ami a társadalomban él, hogy betöltse küldetését, ahogyan azt már Wesley is megfogalmazta, ti., hogy biblikus szentséget terjesszen az országban. A Szociális Alapelvek tehát, a metodisták mai társadalmi kérdéseinkre adott biblikus válasza. A GBCS azon is fáradozik, hogy ezt a dokumentumot szélesebb körben a gyülekezetekkel is megismertesse. Itt szeretném jelezni, hogy a metodista.hu-n is olvasható ez az anyag.

A konferencia bőven adott lehetősége személyes beszélgetésekre is, szünetekben, esti szabadidőben, közös étkezések alkalmával. Így beszélgethettem kongó, amerikai, ukrán lelkész kollégáimmal, egyházi szervezetek vezetőivel. A személyes beszélgetésekben is sok lokális-globális téma is felmerült, úgy, mint a migráció, az iszlám, a nyugati egyházi élet elsorvadása, a fehér emberek közösségeinek gyengesége, családi élet hanyatlása, szingli életmód, és gyermektelenség. Egy kongói barátom, aki már évek óta az USA-ban szolgál azt mondta: éppen itt, Amerikában van szükség a legnagyobb misszióra. Magam is úgy látom, hogy a nyugati világnak van leginkább szüksége az evangéliumra.

Az Úr Jézus Isten országának elközeledtét hirdette. Azt mondta, hogy Isten országa nem egy földrajzi terület, hanem lelki valóság, amely közöttünk és bennünk van. Azt mondta, hogy ez az az uralom, ahol Isten törvényei érvényesek. Amilyen valóságos a gravitáció a földi világunkban, olyan valóságos a szeretet is. Nem élhetsz a gravitáció semmibevételével, de éppen így nem élhetsz a szeretet ellenére sem. Magamnak így fordítom le egyház és társadalom kapcsolatának kérdését. Isten országa közöttünk van, és ha átadjuk magunkat ennek az országnak, akkor a körülöttünk lévő társadalom is ennek mintájára fog formálódni. Valaki azt mondta: nem az a baj, hogy az egyház nem hat eléggé a világra, hanem az, hogy a világ hat az egyházra. Nekünk, Krisztus egyháza tagjainak Isten uralmát kell magunkra venni, és az ő igazságának törvényszerűségeit kell hagynunk érvényesülni bennünk és közöttünk. Ez hoz változást a világunkba.