VEZETÉS AZ EGYHÁZBAN – PÜSPÖKI NAPLÓ

Karácsony és újév között, mikor több időm volt olvasni, a „Kegyelem a vezetéshez. A vezetés gyakorlata a Wesley-hagyományban” című könyv került a kezembe. A Ken Carder nyugalmazott metodista püspök és Laceye Warner által írt könyv mélyen megszólított és elgondolkodtatott. Szeretnék megosztani veletek néhány kulcsfontosságú üzenetet a könyvből:

Az egyházban a vezetés Krisztus követése. A vezetők elsősorban és mindenekelőtt Jézus követői. A tanítványságban az egyének és a közösségek Isten kegyelme által egyre inkább Krisztushoz hasonlóvá válnak, és ezáltal Isten küldetésének jeleivé, előképeivé és eszközeivé lesznek ebben a világban. A növekedés a tanítványságban, a kegyelemben és az Isten és a felebarát iránti szeretetben egyúttal növekedést jelent a vezetésben is.

A vezetés kegyelmi ajándék. Az egyházban a vezetők elhívásának, motiválásának, felhatalmazásának, valamint szívük formálódásának és vezetési képességük kialakulásának forrása a kegyelem. A vezetés Isten munkája bennünk és általunk, nem olyasmi, amit saját erőnkből meg tudunk tenni – ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nem tanulhatunk másoktól és nem fejleszthetjük vezetői készségeiket.

A jellem a vezetés szíve. A motiváció, a jellem- és személyiségfejlesztés, valamint a jellemformáló gyakorlatok („a jámborság és az irgalmasság cselekedetei”) állnak az egyházi vezetés középpontjában. A lét és a jellem megelőzi a cselekvést. Az általunk elsajátított készségeknek és kompetenciáknak létünk valóságán kell alapulniuk. A vezetői értékek közé tartozik az irgalom, az igazságosság, a nagylelkűség, a békesség, az öröm és a remény.

Az egyházi vezetés Istenben és az Ő igéjében gyökerezik. A keresztény vezetők a Bibliában, valamint a hit, a hagyomány, a teológia és a kegyelem eszközeinek alapjaiban gyökereznek. Ezek alakítják identitásukat, motivációjukat, jövőképüket, küldetésüket és gyakorlatukat. Isten országa és annak küldetése felé orientálódnak, amelynek célja a holisztikus megváltás és a shalom, azaz az egyének, a társadalom és az egész teremtés megbékélése, gyógyulása és átalakulása.

A kiscsoportok elengedhetetlenek a „szívformáláshoz”. Senki sem tudja egyedül követni Krisztust. Még kevésbé képes bárki is egyedül vezetni. Olyan közösségekre van szükségünk, amelyekben támogatjuk és hordozzuk egymást, és amelyekben figyelemmel kísérjük és felelősségre vonjuk egymást.

Az egyházban a vezetés, mint az üzleti élet elveit és technikáit alkalmazó menedzsment és a vezetés, mint szellemi feladat közötti feszültségben találjuk magunkat. Az egyházban a vezetés forrása és alapja Isten kegyelme és Jézus követése. Ha ezt világosan látjuk, akkor hálásan használhatunk más területekről származó eszközöket is.

Dr. Stefan Zürcher püspök

(Fordította: Dr. Barta Katalin)