2019. évi jeligénk
„Az ajtó előtt állok, és zörgetek!”
(Jelenések 3,20)

FEBRUÁR 25-ÉN HAZAKÖLTÖZÖTT URÁHOZ IVAN VUKSZTA

2004. február 25-én hosszas betegség után, 78 éves korában hazaköltözött Urához Ivan Vukszta, a kárpátaljai metodista gyülekezet lelkipásztora. A kalifroniai Sacramentoban érte a halál családtagjai körében, temetésére az Egyesült Államokban került sor. Február 27-én emlékistentiszteleten búcsúztatták el az ókemencei és az ungvári gyülekezet tagjai. 2004. február 25-én hosszas betegség után, 78 éves korában hazaköltözött Urához Ivan Vukszta, a kárpátaljai metodista gyülekezet lelkipásztora. A kalifroniai Sacramentoban érte a halál családtagjai körében, temetésére az Egyesült Államokban került sor. Február 27-én emlékisten-tiszteleten búcsúztatták el az ókemencei és az ungvári gyülekezet tagjai. Vannak emberek, akik puszta létükkel, azzal, hogy benne élnek, jobbá teszik a világot. Talán nem is találkozunk velük rendszeresen, csak néha jutnak eszünkbe, futólag teszünk említést róluk. Biztonságot ad a tudat, hogy imádságukban megemlékeznek rólunk, mert az ő imádságuknak ereje van. Ha velük vagyunk, a csoda a természetes, és racionális megfontolásaink értelmüket vesztik. Mérhetetlen erő sugárzik belőlük, rendíthetetlen hit, jelenlétükben a Gondviselés kézzelfoghatóvá válik. Ilyen ember volt Ivan Vukszta is. Annak a nemzedéknek az utolsó képviselői közé tartozott, amely-nek hite zord időkben edződött. Átélt háborút, nélkülözést, üldöz-tetést, látta a gyülekezete szétszó-ratását, s mégsem panasszal volt tele, hanem hálával és Isten csodálatos szabadításáról szóló történetekkel. Pásztorolta azt a maroknyi csapatot, aki hűséges maradt, s megérte a gyülekezet újjászületését, amelyért állhatatosan, szünet nélkül dolgozott, amíg élt. Ukrajna ébredéséért imádkozott, s valahányszor Kárpátalján jártunk, érezhettük, itt valóban a Szentlélek munkálkodik. Személyesen megszenvedett minden kudarcot, s minden eredményért Istennek adott hálát. Szigorú kézzel igazgatta a gyülekezetet, tekintélye sok évtizeden át tanúsított erkölcsi helytállásából fakadt. Gondja volt utánpótlás nevelésére, tettre kész fiatalok csapata vette körül. Bár tudjuk, Ivan bácsi élete beteljesedett, elnyerte a hervad-hatatlan koszorút – mégis nehezen betölthető űrt hagyott maga után.

Önnek mi a véleménye?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

x

Check Also

SZOMJUNK A FÉNY A SÖTÉTBEN – ŐSZI METODISTA IFI TÁBOR

“Szomjunk a fény a sötétben” címmel október 22-én pénteken kezdődött a budapesti metodista egyházközpontban a ...