2019. évi jeligénk
„Az ajtó előtt állok, és zörgetek!”
(Jelenések 3,20)

Súlypontok 2020-2025

Metodista egyházi súlypontok 2020-2025

Pilicsabai műhelymunka összegzése

  1. február 28.
  • Alapvető irányvonalak – Bevezetés
  1. A beszámolók annak adnak hangot, hogy egyfajta megállás, befelé fordulás tapasztalható, amelyen egybehangzóan szeretnénk változtatni, kitörni, megújulni.
  2. Egyöntetű megállapításként érezzük mindnyájan, hogy itt egy lelki kérdésről van szó, amely lelki lépéseket igényel. Lelki harc, lelki tusakodás, csend. Ennek jegyében általánosan érezhető vágy, hogy újítsuk meg imaéletünket, imaközösségeinket, imaóránkat, imacsoportjainkat. Böjtöljünk, szánjuk oda életünket Istennek és az Ő Lelkének.
  3. Ezt a szándékunkat erősíti most meg, hogy a 2020-ban kezdődő új időszakba úgy indulhatunk el, hogy az Elöljárók Csendesnapján – Vezetői Konferenciánkon kézbe vesszük a Böjti útmutatót a megújulásért. Használjuk, terjesszük gyülekezeteinkben, csoportjainkban, személyes imádságunkban.
  4. Végül pedig mindnyájan keressük a Szentlélek vezetése alatt a gyülekezeti és egyházi továbblépés lehetőségeit, alkalmait, eszközeit, módszereit. Tegyük, végezzük bátran és erővel, amire a Lélek indít. Akár éppen a kiscsoportos formáink, a tanítványság és tanítványozás megerősítésével, megújításával.
  • Mik azok a tevékenységek, amelyek jók, és folytatnunk kellene?

Az első kérdésre a válaszokat úgy lehet összefoglalósan értékelni, hogy méreteinkhez és létszámunkhoz képest nagyon gazdag egyház vagyunk. Minden körzetnek megvannak azok az értékei, amelyek hagyományosan meghatározzák a szolgálatuk karakterét.  Jó látni azt is, hogy hűségesek a közösségek ezekhez az értékekhez és hagyományos szolgálatokhoz, de persze közben érdemes időről időre odafigyelni arra is, hogy a mai társadalomban mennyire érthetőek ezek és mennyire töltik be az emberek lelki szükségleteit. A legtöbb közösségben fontos érték a családiasság, a bensőségesség, ami sok ember számára vonzó és nagyon jó keret a krisztusi szeretet és tanítás átadásához. Ugyanakkor ebben is lehet veszély, ha a közösség zárkózottá válik. Idéztem még egy igeverset az 1Thessz 5-ből: „A Lelket ne oltsátok ki, a prófétálást ne vessétek meg, de mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok!”

  • Mit kellene elkezdenünk vagy másképpen csinálnunk?

A második kérdéscsoport a hiányokat gyűjti össze, vagyis azokat a gyülekezeti, egyházi területeket, ahol valamit el kellene kezdenünk, vagy éppen valamit másképp kellene folytatnunk.  Ahhoz, hogy a hiányokat vagy a rossz, kevésbé gyümölcsöző utakat megfogalmazzuk, alázatra van szükség. Így körvonalazódott meg elsőként az a terület, mely a leterhelt lelkészi és laikus szolgálók lelki egyensúlyáról és mentálhigiénéjéről szól. Fontosnak látjuk a mentori kapcsolatok erősítést, valamint a kísérés, támogató szolgálat megszervezését. Elkerülhetetlen, hogy szupervíziós jellegű segítségnyújtást is adni tudjunk a jövőben lelkészeinknek, de ide tartozik a megbecsülés kultúrájának az erősítése is. Mindezek mellett egy másik nagy terület a tudás- vagy információbeli hiány. Oktató, tanító, nevelő anyagokra és ezekhez tartozó igei megalapozottságú buzdításokra is igény lenne. Ezen belül a főbb területek: tanítványozás, hitoktatás (gyülekezetekben, iskolákban), vezetői kompetenciák, dicsőítés, média felületek, stb. Fontosnak tartjuk a konkrét, helyi missziók karakteresebb megjelenítését is országos szinten, még akkor is, ha ezek a missziók talán csak egy-egy körzetünkben működnek (börtön szolgálat, hajléktalan szolgálat, családpasztoráció).

  • Mire van szükség, illetve milyen konkrét dolgokkal tudna az egyház hatékonyabban szolgálni?

A harmadik pont kérdése az volt, hogy mit várunk az egyháztól, egyházvezetéstől a céljaink és terveink megvalósításához. Két fő irány mutatkozott a válaszokban: 1. Képzések-támogató programok, 2. Materiális javak.

  1. KÉPZÉSEK-TÁMOGATÓ PROGRAMOK

1.1 Képzések elérhetősége egyénileg, összegyházi szinten

(lelkigondozás, beszédtechnika, időbeosztás, médiahasználat, tartalomgyártás, online kom­mu­ni­káció terén, hitoktatók (tovább)képzése,  dicsőítők (tovább)képzése, tanítványnevelők (tovább)képzése)

1.2 Gyülekezeti képzések és hozzá tartozó anyagok biztosítása

(konfirmációs anyag, tagfelvételi felkészítő anyag, fiatalok képzése párkapcsolatok, nemiség, házasságra való felkészülés (jegyesoktatás) témákban)

1.3 Támogató programok

(mentorprogram és szupervízió a szolgálóknak, lelkészeknek és laikusoknak)

  1. MATERIÁLIS JAVAK

2.1 Infrastruktúra

(ingatlangazdálkodás és -fenntartás segítése, autó, stb.)

2.2 Logisztika

(információáramlás segítése, adományok logisztikája)

2.3 Anyagi háttér biztosítása mindehhez

(bevételnövelés, vagyis adományozási kedv erősítése)

  • Melyik részhez és mivel tudnánk és szeretnénk hozzá­járulni?

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy mi személyesen vagy gyülekezetként mihez és mivel tudnánk hozzájárulni, bekapcsolódni. Meglehetősen széles körű válaszok érkeztek, amelyek megerősítik országos megközelítésben közösségeink lelki gazdagságát, a szolgálati területek sokszínűségét. Alapvetően három nagy körbe lehetne csoportosítani a személyes/gyülekezeti hozzájárulásokat:

  1. A személyes jelenlét, hiteles, odaszánt keresztényként élni a mindennapokat, (családban, munkahelyen, gyülekezetben) ezzel segíteni az egyház növekedését.
  2. Anyagi áldozathozatal egyénileg és gyülekezeti szinten.
  3. A kapott tálentumok felajánlása a különböző szolgálatokhoz.

Összeállította a Missziós Tanács

a 2020 februári piliscsabai Vezetői Konferencián – Elöljárók Csendesnapján.