2019. évi jeligénk
„Az ajtó előtt állok, és zörgetek!”
(Jelenések 3,20)

MAGYAROK A GENERÁLKONFERENCIÁN (CHARLOTTE, 2024. ÁPRILIS-MÁJUS)

2024. április 23. és május 3. között került sor az Egyesült Metodista Egyház 2020-as, a pandémia miatt háromszor is elhalasztott generálkonferenciájára, amely a legnagyobb törvényhozó, tanácskozó fórum, és amelyen a világ valamennyi metodista egyházát képviselő küldöttek vettek részt. Az USA Észak-Karolina Államában, Charlotte-ban megtartott világtalálkozó mottójának a szervezőbizottság az „és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” bibliai verset választotta ki. Magyarországot Csernák Dávid laikus és Vigh Bence lelkész küldöttek képviselték. A következőkben az ő beszámolójukat olvashatjuk.


Bár az Egyházból az elmúlt években a tradicionális értékek megtartása mellett kiálló számos gyülekezet távozott, így is 862 fő delegáltja volt a találkozónak 133 évi konferenciából. Emellett több, mint 60 püspök, több száz munkatárs, önkéntes és vendég vett részt az eseményen, amelynek befogadására alkalmas, óriási terekkel rendelkező konferenciaközpontot bérelt ki a metodista egyház a belvárosban.


Charlotte belvárosában számos helyen óriás kivetítőkön keresztül és kihelyezett reklámtáblákkal népszerűsítették a szervezők a különleges és fontos eseményt, így a teljes város fel volt készülve a nemzetközi találkozó fogadására. Különleges volt, hogy a teljes város megtelt a metodista vendégekkel, így mindenhol az utcán a konferencia belépő kártyáját nyakban hordó emberekbe lehetett botlani.
A konferencia hivatalos megnyitása előtti hétvégén már elkezdődött a centrálkonferenciák, azaz az USA-n kívüli delegáltak hivatalos programja, ahol orientációs napok keretében felkészítést kaptak a résztvevők a következő két héten várható ügymenetről.


A megnyitó istentisztelet felemelő ünnepséggel, a püspökök bevonulásával, úrvacsorai közösséggel kezdődött. Az igehirdetést Bickerton püspök, a Püspöki Tanács leköszönő elnöke tartotta. Ezután adta át az elnöki tisztet Malone püspöknek, aki az első fekete női elnöke lett a testületnek. (Bickerton püspök balra, Malone püspök jobbra.)


Ezt követően a konferencia első felében 14 bizottság tanácskozott a témák szerint leosztott 1 099 petíció (egyházrendi javaslat) további sorsáról, amelyek azután szavazásra a második héten kerültek a plenáris ülés elé.


Európából 38 delegált érkezett, 19 lelkész és 19 laikus küldött. A Közép- és Dél-európai Centrálkonferencia már kezdettől fontosnak tartotta, hogy a különböző kérdéseket közösen megvitassa, ennek érdekében rendszeresen találkozott az ebéd- vagy vacsora szünetekben. Emellett a teljes európai küldöttség is többször összeült kötetlen formájú egyeztetésre, ahol az egyházi ügyek mellett baráti beszélgetésekkel is erősítették a testvéri kapcsolatokat.


A program minden nap reggeli istentisztelettel kezdődött, ahol a püspökök igehirdetését és nemzetközi énekkarok közreműködését hallgatta a nagy létszámú gyülekezet. Szép ünnepségen köszöntötték a következő években nyugdíjba vonuló püspököket (köztük Harald Rückert német, és Christian Alsted észak-európai és balti püspököt).


A legfontosabb határozatok egyike a regionalizáció előtti út megnyitása volt, azaz a Generálkonferencia elfogadta, hogy az Egyesült Államok és minden egyes centrálkonferencia – ezek az USA-n kívüli egyházi régiók Afrikában, Európában és a Fülöp-szigeteken – regionális konferenciákká váljanak, és egyben egyenlő pozíciót kapjanak a döntéshozatalban, valamint saját egyházrendjük lehessen. A módosítás ratifikálásához a világon lévő összes évi konferencia lelkészi és laikus szavazóinak legalább kétharmados szavazatára is szükség van.


Az amerikaiak között többségbe került progresszív küldöttek befolyása miatt a Generálkonferencia elfogadta, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége mellett két nemtől független felnőtt szövetsége is lehessen. Emellett lehetőséget biztosít a jövőben arra is, hogy a lelkészek is élhessenek a tradicionálistól eltérő házasságban.


Az Egyházból való nagyarányú kilépés következménye érződött a pénzügyi beszámolókból és az utolsó napon hozott döntésekből, mivel az egyház központi költségvetésében a 2016-ban megszavazotthoz képest mintegy fele akkora összegben gazdálkodhat a következő években.


A Generálkonferencián hozott döntések a tradicionális értékeket képviselő és az egyházban maradó részét nehéz helyzetbe hozta, de a teljes egyház vezetése azon dolgozik, hogy a tagok egységesek maradhassanak eltérő nézeteik ellenére is. Abban bízik mindenki, hogy a világméretű regionalizáció lehetőséget teremthet arra, hogy a régiók a saját kontextusukban folytathatják a szolgálatot, miközben részei maradnak az Egyesült Metodista Egyháznak. Emellett a küldöttek nyitott ajtót hagytak a felekezetből kikerült egyházak számára is, hogy a jövőben akár vissza is térhessenek.

Önnek mi a véleménye?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

x

Check Also

22. Metodista Világkonferencia Göteborgban

A svédországi Göteborgban augusztus 13-án megkezdődött a 22. Metodista Világkonferencia, amelynek mottója: „Mozgásban”. A konferencia ...