ISTEN ÁLDÁSA ALATT – A JÖVŐ FORMÁLÁSÁBAN

(Szuhánszki Tamás, Szeged) – Június 15 és 20 között került sor Tallinban, Észtországban az Európai Egyházak Konferenciájára. A „CEC” ortodox, protestáns, anglikán és ókatolikus egyházat, valamint több mint 40 egyház tanácsát és partnerszervezeteket tömörítő szervezet. 113 delegált érkezett a közgyűlésre. Magyarországról három református és két evangélikus testvérrel vehettünk részt, valamint a Kárpátaljai református püspök Zán-Fábián Sándor, és egy erdélyi református lelkész volt jelen magyarként.

A konferencia témája: Isten áldása alatt – a jövő formálásában „Under God’s blessing – shaping the future.” A CEC 1959-ben jött létre. 5 évente szokott nagy közgyűlést tartani. A konferencia idejére felállt egy Stratégiai és Politikai Bizottság, Nyilvános ügyek Bizottság, és Pénzügyi Bizottság, amelynek a tagjai elkészítették a jelentéseket, terveket. Továbbiakban a következő közgyűlésig pedig a 17 fős vezetői testület dolgozik. Ebbe a testületbe került be dr. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. Ez a testület félévente ülésezik, és ad irányvonalat az elnökségnek, amelybe mindig egy ortodox, egy anglikán és egy protestáns lelkész tartozik. Az elnökség az Európai Unió vezetőivel szeretne tárgyalni, és az Európai Tanács vezetőivel, közvetett módon így hatással lenni a társadalomra.

 

A reggelek minden nap közös imádsággal és bibliatanulmánnyal indultak, és este pedig rövid Istentisztelettel zárultak. Minden este más-más felekezet szolgálattevői vezették ezeket a lelki alkalmakat (anglikán, ortodox, lutheránus, örmény apostoli).  A konferencia ideje alatt hallhattunk sziporkázó előadást Dr. Hermut Rose-tól, aki a Yale egyetem professzora, aki az európai társadalomról beszélt szociológiai összefüggésben.

Következő napon William Rowan tartott előadást, aki a volt Canterbury érsek (2002-2012). Arról beszélt, hogyan élhetünk Isten áldása alatt. Rövid Újszövetségi kitekintés után az Ószövetségből Mózest, és a pusztában vándorló népet hozta, és szögezte le, hogy Isten törvényének és igazságának a megtartása által léphetünk be áldásaiba. Kifejezte a politika felé való elköteleződését is, és egyértelműen állást foglalt a migrációs kérdésben, érintette az ukrajnai háború kérdését, valamint beszélt az éghajlatváltozásról, és ezzel kapcsolatban az emberi felelősségről. Ezek a témák határozták meg az egész közgyűlést is, hangoztak ezzel kapcsolatban a hozzászólások.

 

Negyedik napon pedig Bartholomew, a Konstantinápolyi Egyetemes Pátriárka tartott előadást. Az ő ottléte alatt folyamatosan testőrök cirkáltak a Kulturcenterben, – érdekes volt ezt látni. A pátriárka az ökumenikus mozgalom fontosságát, és a keresztyén egyházak egységét hangsúlyozta, amely a kölcsönös tiszteleten, egymás megbecsülésén kell, hogy alapuljon. Beszédében ő is érintette az ukrán háborút. A 21. századi új ökumenizmusról kezdett beszélni, majd úgy folytatta, hogy ez odáig torzult, hogy Vladimir Putyin, orosz elnök, és Kirill pátriárka a politika bajnokává lett kikiáltva Oroszországban.

 

A háborút az egyház úgy interpretálja az országban, hogy Ukrajna, és az ukrán egyház megmentése érdekében történik, mivel Ukrajna szekularizálttá, istentelenné vált, és a nyugati liberális gondolkodás átszövi a társadalmat. Majd a pátriárka kifejezte, hogy ezzel az agresszióval, ami orosz részről történik, nem azonosulhat az egyház. Úgy zárta ezt a gondolatkört, hogy tehát ez az új ökumenizmus nem is ökumenizmus, hisz az Egyház polarizálttá vált. Mondanivalója konklúziójaként a jóra törekvést hangsúlyozta, és a Lukács 4,18-at emelte ki, hogy az evangéliumot hirdessük a szegényeknek; szabadulást a foglyoknak, a vakok szemének megnyílását; megkínzottaknak szabadulást.

 

Ez az útja a keresztyén Európának az újjáéledésére – zárta szavaival a pátriárka. A közgyűlés utolsó napján sor került a különböző bizottságok jelentéseinek közzétételére, amelyeket a közgyűlés megvitathatott. Külön kiemelésre került az ökológiai válság – klímaváltozás, amely kérdésben a konferencia elismerte, hogy a fiataloknak hangot, teret kell adni, mivel övék a jövő ezen a bolygón. A CEC egyértelműen és határozottan szeretne kiállni a Föld kizsákmányolása ellen fordított harcban, nem folytatódhat egyes gazdasági cégek meggazdagodása, miközben a földön a termelés ellehetetlenedik.

 

A háborúval kapcsolatban egy panel beszélgetés során nagyszerű volt hallani Zán-Fábián Sándort, aki nagyon tisztán, és teljes mélységében látja ennek az összefüggéseit, nagyon finoman, árnyaltan fogalmazott, beszédének a végén a szeretetre és az imádságra biztatott. A CEC egyelőre stratégiai célként a Krisztusról való tanúskodást Európa kontinensén és a szüntelen imádságot emelte ki. A migráció kérdésében is egyértelmű állásfoglalást fogalmazott meg. A CEC-nek a célja, az egyházakkal karöltve kiállni az igazságosságért, a békéért, az emberi méltóságért és a teremtett világ védelméért, minden jóakaratú emberrel együtt működve, egy szebb Európáért, ahol az ember harmóniában él Istennel és a teremtett világgal.

A konferencia mellett, a hétnek a metodista vonatkozása is érdekes; pont ezekben a napokban zajlott Észtországban az Évi Konferencia. Dániából, Christian Alsted püspök vezette a közgyűlést, de péntek reggel a metodista delegáltakat meghívta a metodista templomba, így együtt tölthettük el a reggelit a CEC konferencia metodista küldötteivel. Vasárnap délelőtt pedig a CEC konferenciáról mindenki a saját felekezetének az Istentiszteletén vett részt. Így az észt metodista lelkészekkel együtt metodista istentiszteleten tölthettük a délelőttöt.  Örülök, hogy ott lehettem ezen a konferencián, betekintést nyerhettem a CEC-nek a működésébe, és megismerkedhettem új metodistákkal, valamint a magyar delegáltakkal is barátságot köthettem. Köszönöm!