Magyarországi Metodista Egyház
Május 20-21-én online konferenciát szervez a pécsi Csorba Győző Könyvtár, a MTA Pécsi Területi Bizottsága és a Pécs Története Alapítvány, melynek címe „Művelődés és társadalom Pécs-Baranyában”. A kétnapos konferencia élő közvetítésként a www.csgyk.hu és a www.facebook.com/baralib oldalakon lesz követhető, május 20-án 8:30 órai kezdettel.
A konferencia különleges előadásának ígérkezik Macher Tivadar lelkész (a képen) előadása, aki A dél-dunántúli evangéliumi misszió néhány érdekes kérdése a 20. század elején tart majd egy 20 perces referátumot (május 20-án 13 órai kezdettel). Előadásában többek között a dél-dunántúli baptista, metodista és evangélikus sváb közösségek históriáját idézi majd fel.
Idézünk az előadó felvezető gondolataiból: „A Ráczkozári (Egyházaskozári) Baptista Gyülekezet német nyelvű anyakönyve kalandos utat járt be. Első bejegyzése 1923-ban keletkezett, és nyomon követhető benne a ráczkozári és szomszédos falvak baptista missziója. Lehmann János prédikátor aztán a kitelepítés során magával vitte Németországba, majd az Egyesült Államokba. Onnan került vissza a családtól Theo Kübler közvetítésével a Magyarországi Baptista Egyház Országos Levéltára Pécsi Fiókjának tulajdonába.
Azonban nem a könyv viszontagságos utazása a legérdekesebb, hanem az, hogy szerepel benne egy név, melyet nem tudtam sehová sem elhelyezni. Lévén magam is apai ágon egyházaskozári származású, a nevek nagyon ismerősek csengtek. Egyháztörténelmi tanulmányaim, valamint családi és gyülekezeti emlékezések kapcsán az anyakönyvben említett bemerítő lelkipásztorok sem voltak idegenek számomra, egyet kivéve: Kolle Viktor. Ki ez az ember, aki már 1914-ben baptizált Bikalon, amikor a Laub-féle közösség még nem alkalmazta a hitvalló keresztséget, Tékesen pedig akkor, amikor még nem is volt ott evangéliumi közösség?
Néhány érdekes döntés is született abban az időben, melyeket most, ilyen távlatból nehéz megfejteni. Miért lett metodista a kaposszekcsői evangélikus közösség, mely vélhetően egy különös személyiség, Reichert Gyula akkor evangélikus, majd később metodista és baptista lelkész munkássága nyomán jött létre? Miért lett baptista a ráczkozári evangélikus közösség (ekléziola) nagyobbik része?
Miért lett szabadkeresztyén a hegyhát első bibliás mozgalma, a bikali közösség? Mi köze mindehhez a Brit és külföldi bibliatársulatnak? No meg kik azok a kolportőrök? E témákról szeretnék személyes, és mások számára nehezen hozzáférhető források alapján néhány gondolatot felvetni.
Nem titkolt célom az, hogy kedvet csináljak az egyháztörténeti munkákban is nagyon kevés figyelmet kapó dél-dunántúli evangéliumi mozgolódások kutatásához, valamint ösztönözzem a meglevő kezdemények felekezeteken túli összehangolását.”
