2019. évi jeligénk
„Az ajtó előtt állok, és zörgetek!”
(Jelenések 3,20)

HIDAT ÉPÍTENI A NYOMOR ÉS A GYÜLEKEZET KÖZÖTT

Evangélikus és metodista lelkészek bekapcsolódásával tartottak szemináriumi napot az Evangélikus Hittudományi Egyetemen márciusban. Erről tudósít a lutheran.hu oldalon tegnap megjelent cikk, amelynek szerzője dr. Pángyánszky Ágnes, aki az egyetem adjunktusa és a Gyakorlati Intézet vezetője:

Konferencia jellegű szemináriumi napot tartottak lelkész szakos hallgatók részvételével 2021. március 26-án az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Másoddiplomás lelkész szakos hallgatók és nappali szakos teológus-lelkész hallgatók együtt gondolkodtak a hátrányos helyzetűek között végzett missziói tevékenységek lehetőségéről, eredményeiről és dilemmáiról.

A szemináriumi munkában a hallgatók segítségére voltak evangélikus és metodista lelkészek, akik gyülekezeti és intézményi munkájukban intenzíven foglalkoznak hátrányos helyzetű emberekkel. Beszámolóik alapján fontos alapvetés volt, hogy szolgálatuk minden szempontból a másik ember feltételek nélküli megsegítését, és új lehetőségek felé való indítását jelenti. A klasszikus értelemben vett missziói munka pedig már egy új minőségű találkozás létrejötte, ahogyan erről Laborczi Géza igazgató lelkész vallott a szakmaiság és a spiritualitás őszinte találkozása kapcsán. Az a szeretetszolgálat, amivel elérhetőek a „szociális balesetet” szenvedett embertársaink, Isten Szentlelke segítségével elindíthat egy olyan átrendeződést, amelyben létrejöhet az Istenre találás sorsfordító eseménye. Mindemellett mai gyülekezeti életünk egyik legnagyobb kihívása, mennyiben tudunk fokozatosan nyitottá válni a nyomorból érkezők befogadására. A nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálat megismerése után Molnár Erzsébet lelkész idézte fel a hallgatók számára a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium 2011-es indulásának eseményeit. A Roma Szakkollégiumok működése a kulturális és közismereti modulok mellett nagyon fontos spirituális, lelki elemeket is tartalmaz, így a szakkollégista hallgatók a keresztény hit megismerésén túl meghívást kapnak az egyház közösségébe is.

A tótkomlósi evangélikus gyülekezet a tradicionalitásából fakadó erőforrások felhasználását tűzte ki célul akkor, amikor belevágott a Tanyaprogram kialakításába. Szpisák Attila lelkész beszámolójából megtudhattuk, hogy a több mint 30 önkéntessel rendelkező gyülekezet a gazdasági önállódás elérését tűzte ki célul, amikor meglévő szolgálataira (pl. szenvedélybeteg ellátás) építette fel az új programot. A kitűzött cél diakóniai, missziói, kulturális vetülete mellett a Tótkomlóson is még kitörési formának számító agrárium fejlesztése is fontos tényezője a projektnek. A Tanya Program és a már meglévő szolgálati területek integrálódása után a gyülekezet ún. missziós központtá is szeretne válni, ahonnan további missziót végző munkatársak végezhetnének szolgálatot a környékben.

Dr. Petriné Chikán Katalin dunakeszi lelkész gyülekezeti munkája mellett a városban található evangélikus fenntartású (Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat), 120 személyes, értelmi fogyatékosokat gondozó intézmény diakóniai lelkésze is. Kétpólusú szolgálatának közös halmazából fakad a kérdés, hogyan lehet az egészségeseket meggyőzni a befogadás lehetőségéről és felelősségéről. A gyülekezet számára azonban nem csupán kihívás, hanem ajándék az, amikor szeretetvendégségeken, asztalközösségben lehetnek egymással a gyülekezet és az intézmény gondozott tagjai. Ez a közösség nem csupán a gyülekezetben, hanem az intézményben is megvalósul, hiszen a gyülekezet önkéntesei rendszeresen segítenek az imaórákon és ünnepi alkalmakon, és így élik meg azt, mit jelent az egymás iránti felelősség és küldetés bátor felismerése.

A nap délutáni programja a Magyarországi Evangélikus Egyház cigánymissziós szolgálatának megismerésével kezdődött. Bakay Péter lelkész beszámolójából őszinte képet kaphattak a szeminárium résztvevői arról, mit jelent úgy végezni ezt a missziós szolgálatot, hogy egyházunkban minimális bázisa van ennek a szolgálati területnek, és a hagyománya sincs meg annak, hogy cigányokkal foglalkozzunk. Ami fejlődés ezen a téren történt, az az elmúlt 20 év gyümölcse. Problémát jelent közösségeinkben az elutasítás problémája, a nyitottság hiánya, a gyülekezeti misszió csekély ilyen irányú megvalósulása, pedig ez a misszió, mint „embermentés” sokszorosan lehetőséget adhatna az egzisztenciális és lelki megújulásra is.

A Szarvasi Ótemplomi Szeretetszolgálat kiemelkedő missziói tevékenységet végez a tanyavilág hátrányos helyzetű lakosai között. Lázár Zsolt esperes mégis felhívta a figyelmet arra, hogy segítő szolgálatuk alapvetően nem direkt missziói céllal történik, hanem a tanyavilágban élő idősek és kiszolgáltatott emberek megsegítésére. Régi tanyasi iskolákban idősklubokat hoztak létre, és ezek a kis klubok a közösségi élet központjaivá váltak. Ebben a fejlődési folyamatban valósult meg az, hogy ezek a klubok szociális intézményre épülő gyülekezeti központok lettek, ahol ma már istentiszteleteket tartanak, és egyházi ünnepi eseményeknek adnak helyet. A szeretetszolgálat más feladatai közül kiemelkedő még az évente többször megrendezésre kerülő ételosztás is, ahol egy imádság és néhány jó szó, lelki üzenet is kíséri a rászoruló embereknek adott, és ott helyben készített ebédadagokat. A gyülekezet és a szeretetszolgálat közös „projektje” még az Angyali Reggelek programsorozat, amelyben helyiek és vendégek együtt tesznek bizonyságot az életükben megtapasztalható isteni kegyelem ajándékairól.

Az evangélikus missziói tevékenységekkel való ismerkedés után Gyurkó Donát metodista lelkész és PhD hallgató segítette a hallottak elméleti összefoglalóját a diakónia gyülekezetépítésre és misszióra gyakorolt hatásainak átgondolásával. Érdekes volt megismerkedni a metodista egyház cigánymissziójának történetével, táboraival és szervezési kérdéseivel, melyek az evangélikus tapasztalattal megegyezően mutatják a problémákat és a dilemmákat, de amelyek mégis ugyanazon módon jelentik a hátrányos helyzetűek között végzett misszió új útjainak keresését minden keresztény ember és közösség számára.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen jelenleg több metodista lelkész is bekapcsolódott az oktatásba. Április 12-én hétfőn Erdei-Nagy László alsózsolcai helyi lelkész tartott órát a roma misszióról. Péntekenként Kovács Zoltán tart órát a metodista rendszeres teológia alapjairól a metodista hallgatóknak, Hanula Hangának, Kovács Donátnak és Vadászi Dánielnek.

Önnek mi a véleménye?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

x

Check Also

MEGÚJULT ELNÖKSÉG AZ EVANGÉLIUMI SZABADEGYHÁZAK SZÖVETSÉGÉBEN

Október 21-én hétfőn tartotta éves közgyűlését az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV) a pünkösdi egyház budapesti ...