Ma van advent 4. vasárnapja. A karácsonyt megelőző négy hét a készület ideje az Úrral való találkozásra. Idő arra, hogy lelkünk elcsendesedjen. Ez az időszak alkalom arra, hogy megvizsgáljunk szívünket, életünket, és készek legyünk az Isten Lelkének és üzenetének befogadására. Ő képes megújítani lelkünket, értelmünket, látásunkat. Kigyomlálja, megtisztítja szívünket a kacatoktól, a bűnöktől, rendezetlenségektől és isteni szeretetének fényébe állít, hogy az Ő útján járjunk.
A mai napi evangélium: „A hatodik hónapban pedig Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó József jegyese volt. A szűznek pedig Mária volt a neve. És hozzálépve így szólt az angyal: Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van! Mária megdöbbent e szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. Az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége.
Mária megkérdezte az angyalt: Hogyan lehetséges ez, mivel én férfit nem ismerek? Az angyal így válaszolt neki: A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának. Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapjában van az, akit meddőnek mondanak, mert Istennek semmi sem lehetetlen. Mária ezt mondta: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint! És eltávozott tőle az angyal.” (Lukács 1,26-38)