A KERESZTÉNY KÖZÖSSÉG NEM LEHET ÖNMAGÁÉRT ÉLŐ KÖZÖSSÉG – KÖRZETI KONFERENCIA A PESTI KÖRZETBEN

Május 2-án szombaton délután tartotta körzeti konferenciáját a Pesti Körzet. A négyórás online konferencián összesen 16 beszámoló hangzott el, a nagy szám mögött a gyülekezetben működő számos kiscsoport fedezhető fel. Az elmúlt missziós évben alakult például egy újabb házaskör, de beszámoló hangzott el a szépkorú asszonyoktól és a fiatalabb korú női csoporttól is. A konferencián első alkalommal számoltak be a tavaly szeptemberben körzetbe érkező Kovács Donát teológushallgató és dr. Lassu Gábor gyakornok is. Fontos beszámolók hangoztak el a Reménység Gyülekezettől, és a mosonmagyaróvári evangéliumi misszióról is. A körzeti konferencia fő irányvonalát Sztupkai Kristóf helyi lelkész beszámolója jelentette, amelynek egy részét itt is közöljük: „Tételmondatom mindezeken túl, hogy egy keresztény közösség nem lehet csupán önmagáért élő közösség, mert ha így tesz, akkor már nem is keresztény közösség. A lelki-spirituális kapcsolódás nem lehet öncélú. Egy gyülekezet célja, hogy elérje azokat az embereket, akik a bűn megnyomorító, elidegenítő és megkötöző hatása miatt igazán távol vannak Istentől. A távolságcsökkentő és lélekmentő szándékunk igazi fókuszában azok az emberek állnak, akik még nem ismerik Krisztust. Feléjük azonban akkor tudunk igazán megszólító erővel szolgálni, hogy ha először Istenhez közeledünk, majd ebből fakadóan a gyülekezetben egymás felé is. ” „A koronavírus sok mindenre felhívja a figyelmet. Többek között a távolság kérdésére is, valamint az abból fakadó hiányok kérdésére. Hiányzik az istentisztelet, az ünneplés, az Úr dicsőítése és magasztalása a közös éneklések során. Hiányzik a közös ima, hogy lelket felemelően mondhassunk áment a testvéreink őszinte imádságaira. Hiányzik a bibliaóra, a tanítás, az igei vezérfonal. Hiányzik a közös úrvacsora, mint egyik legfontosabb erőforrásunk. Mindezen hiányok ismeretében istentiszteleteinket, alkalmainkat most igyekszünk online szervezni, a kis közösségek is így találkoznak. Ezeken túlmenően azonban bíztatom mindannyiunkat az egyéni és családi bibliaolvasásra, imádkozásra és úrvacsorázásra. Tegyük mindezt azzal a bizalommal, hogy mindezek egészen új értelmet fognak nyerni számunkra, amikor újra találkozhatunk, és amikor közösen megtapasztalhatjuk a távolságok csökkenésének nem csak fizikai, hanem lelki értelemben vett felszabadító csodáját is.”