Magyarországi Metodista Egyház
A Magyarországi Metodista Egyház nyilatkozata a Metodista Egyház Közép- és Dél-európai Centrálkonferencia Munkacsoportjának „Hogyan tovább?” c. konzultációs anyagával kapcsolatban.
1. A Magyarországi Metodista Egyház a következő testületekben és csoportokban tanulmányozta az anyagot és formált véleményt arról: Egyháztanács (ET), Missziós Tanács (MT) és a Felszentelt Lelkészek Közössége (LK).
2. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy két Évi Konferencia között – ilyen horderejű kérdésekben – felelősen csak úgy dönthetünk, ha az Évi Konferencia által meghatározott úton haladunk. A kérdést legutóbb a 85. Évi Konferenciánkon (ÉK) 2017. áprilisában tárgyaltuk, amelyet követően egy – az ÉK által megválasztott – bizottság 3 pontban összefoglalta az ÉK álláspontját a kérdésről. Ezek röviden:
a. A jelenlegi (2005-ös) Egyházrend (ER 2005.) betartásának fontossága helyi és globális szinten
b. Az ER teszi az egyházat globálisan is konnexionális egységben eggyé
c. Az ÉK-n résztvevő tagok egyértelműen elutasították a homoszexualitást nyíltan vállalók lelkésszé szentelését, vagy egyházi esketését.
A konzultációs anyaggal kapcsolatban az ET, a MT és a LK is ebből kiindulva gondolkodott.
3. A MME a következő válaszokat adja a konzultációs kérdésekre:
a. A jelenlegi ER 2005.
i. Személyes és közösségi életünk zsinórmértéke Isten Igéje, amely az írott (Szentírás) és a testté lett (Krisztus) Igében vált számunkra megismerhetővé.
ii. A jelenlegi ER 2005. (lásd: pl. Szociális Alapelvek (SZA) IV.2.3. és IV.2.7.) ebből kiindulva magyarázza a szexualitás és a házasság kérdését is. Eszerint a házasság egy férfi és egy nő között köttetett, a szexuális kapcsolatokat a házasságon belül tudjuk elképzelni, valamint a homoszexualitás gyakorlását a Biblia tanításával összeegyeztethetetlennek tartjuk.
iii. Erre reflektálnak a házasságkötéssel (¶ 341.6) és a lelkészi szolgálattal (¶ 304.3) kapcsolatos paragrafusok is.
iv. Az egyház laikus és felszentelt vezetőiként felelősek vagyunk a ránk bízott testvérek biblikus vezetéséért, ezért megerősítjük az ER 2005. erre vonatkozó paragrafusait.
b. A „kontextus”
i. Érzékeljük és látjuk globális egyházunkban zajló folyamatokat, amelynek mi is a részesei vagyunk. Fájdalommal tapasztaljuk, hogy Krisztusban testvérek egymás felé való bizalmának és szeretetének alapjait ássa alá az a tény, hogy a szexualitás és a házasság különböző keresztény értelmezését képviselik és gyakorolják.
ii. Elismerjük, hogy keresztényként és egyházként sok esetben mi sem megfelelően viszonyultunk az LMBTQ+ közösség tagjai felé. Életvitelük miatt sokszor a elutasítottuk személyüket, segítség és a szeretetteljes melléjük állás helyett tabuként kezeltük, megjegyzéseinkkel akár akaratunkon kívül is megbélyegeztük, kirekesztettük őket.
iii. Véleményünk szerint azonban a fenti ellentétek nem oldhatók fel egyszerűen a kölcsönös tisztelet és elfogadás útján. Hiszen a háttérben egy olyan értelmezés húzódik, amely a szexualitással kapcsolatos morális értékrendek megváltozásával együtt igyekszik a bibliai értelmezést is „kiigazítani”,
iv. Ragaszkodunk ahhoz, amit John Wesley is képviselt: „A lényeges kérdésekben egység, a lényegtelenekben szabadság, és minden dologban szeretet.” Ugyanakkor a keresztény házasság természeténél fogva (Ef 5,31-32) a hit lényeges kérdései közé tartozik.
c. A jövő
i. Nem tudjuk mit hoz a jövő egyházunkban globális és európai viszonylatban, de fontosnak tartjuk azt, hogy az ÉK-n a szexualitás, a házasság, valamint a lelkészi szolgálat kérdésével a különböző döntések (Generálkonferencia, Centrálkonferencia) meghozatala után is foglalkozzunk.
ii. Szeretnénk a magyarországi metodista testvéreinket és keresztény hittestvéreinket (egyházakat) is tájékoztatni arról, hogyan gondolkodunk a házasság, a szexualitás, valamint a lelkészi szolgálat kérdésében.
iii. Újra elkötelezzük magunkat szolgálatunk mellett, miszerint: „Az egyház megbízatása, hogy az embereket Jézus tanítványaivá tegye” (ER III.1. 120. cikk). Ugyanakkor a téma kapcsán fontosnak tartjuk kiemelni azt is, hogy „Jézus példájához hűen mi is arra kaptunk elhívást, hogy minden embernek szolgáljunk, bármilyen különbözőek is legyenek.” (ER III.6. 138. cikk).
iv. A MME ÉK-ban az ER 2005. alapján tudunk együtt gondolkodni a Közép- és Dél-európai Centrálkonferencián belül maradásunkról. Amennyiben a jelenlegi ER megváltozik, újra kell gondolnunk a CK-hoz való viszonyunk kérdését.
Budapest, 2020. január 30.
Dr. Khaled A. László, szuperintendens
