2019. évi jeligénk
„Az ajtó előtt állok, és zörgetek!”
(Jelenések 3,20)

KERESZTÉNY-ZSIDÓ IMAÓRÁVAL ZÁRULT BUDAPESTEN AZ IMAHÉT A HOLOCAUST ÁLDOZATAINAK NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJÁN

Az ökumenikus imahetet lezáró zsidó–keresztény imaórát 2012 óta szervezik meg az Avilai Nagy Szent Teréz-Plébánián. Az idei imaórát, amelyet éppen a Holocaust áldozatainak nemzetközi emléknapján tartottak, Erdő Péter bíboros, érsek és Frölich Róbert főrabbi vezette. A 2019. január 27-én megrendezett alkalmon imádságot mondott Kondor Péter evangélikus püspök, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Khaled A. László, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Pataky Albert, a Magyarországi Pünkösdi Egyház elnöke és Ócsai Tamás, a Hetednapi Adventista Egyház elnöke. Zenei szolgálattal közreműködött Merczel György kántor és az Imperfectum Együttes. „Minden forrás tebenned van” – emelte ki a 87. zsoltár szavait Erdő Péter, aki hangsúlyozta, hogy a keresztényeknek és a zsidóknak küldetésük van, amelyet a történelem Urától kaptak. A római katolikus bíboros, prímás beszédében a zsoltáros Dávid gondolatain keresztül mutatott rá a zsidó–keresztény párbeszéd lehetséges útjára. „A választott nép küldetése, a keresztények hivatása és az egész emberiség útja egy végső pontban összeforr” – mondta az esztergom–budapesti érsek. A reménységgel kapcsolatban Erdő Péter kifejtette: „A szívünkben, a közösségeinkben már itt vannak Isten országának erői, de a történelem útját járjuk, ahol együtt van és küzd is egymással a világosság és sötétség.” A prímás a közös emlékezéssel és küldetéssel kapcsolatban elmondta: „Isten mindenkinek szóló igazságát követnünk kell saját életünkben, de el kell vinnünk a többiekhez is, hogy az ő számukra is a reménység és az áldás jusson.” A bíboros emlékeztetett, hogy az idei imanap egybeesik a holokauszt nemzetközi emléknapjával, így különösen fontos az emlékezés, hiszen „a rasszizmus és az embertelenség idejéből vannak közös emlékeink”. „Mi a titka a tíz igének?” – tette fel a kérdést Frölich Róbert. A Dohány utcai zsinagóga főrabbija elmondta, hogy a zsidó tradíció is két részre osztja a törvényeket. Az első öt ige az Isten és ember közötti viszonyt határozza meg, míg a második öt parancsolat az ember és ember közötti békés együttélés lehetőségét szabályozza. „Isten a maga képmására teremtette az embert. Mi, amikor egymásra nézünk, igaz, hogy nem feltétlenül vesszük észre, de az Isten képmását kell, hogy lássuk” – mondta a rabbi. Frölich Róbert hangsúlyozta, hogy „az Isten nem a magasból néz le ránk, hanem itt van valamennyiünkkel”. A keresztény–zsidó párbeszéd jegyében a főrabbi a szeretet fontosságát emelte ki, elmondva, hogy „a szeretet az, mely minket egy néppé, egy társadalommá, egyetlen, megismételhetetlen emberiséggé kovácsol”. (Erdő Péter és Frölich Róbert szavait Galambos Ádám foglalta össze, forrás: www.lutheran.hu)

Önnek mi a véleménye?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

x

Check Also

AJÁNDÉKAINK SZERINT SZOLGÁLUNK – METODISTA INTÉZMÉNYVEZETŐI TALÁLKOZÓ

„Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy ...