2019. évi jeligénk
„Az ajtó előtt állok, és zörgetek!”
(Jelenések 3,20)

ÚJ EGYHÁZI TÖRVÉNY KONCEPCIÓ


A 2011-es Országos Elöljárói Konferencián Piliscsabán (február 24-én) előadást tartott Szászfalvi László országgyűlési képviselő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára az aktuális egyházpolitikai kérdésekről, illetve az új egyházi törvény legfontosabb céljairól. Az államtitkár ezt követően március közepén Budapesten sajtótájékoztatón mondta el, hogy legalább 100 éves múlttal vagy 25 ezres tagsággal kell majd rendelkezniük azoknak a felekezeteknek, amelyek a történelmi egyház státuszba szeretnének bekerülni a most készülő új egyházi törvény koncepciója szerint.

Háromszintű csoportosítás

Elvárás lesz továbbá a történelmi egyházakkal szemben, hogy országos közszolgálati intézményhálózatuk legyen, amelyhez az állami támogatást a jövőben is megkapják & jegyezte meg Szászfalvi László. Mint közölte, háromszintű csoportosítást tervez az új egyházi törvény koncepciója: a történelmi felekezeteken kívül lesznek úgynevezett elismert egyházak. Azok az egyházak, amelyek egyik kategóriában sem szerepelnek, vallási egyesületként működhetnek tovább az elképzelések szerint, ezzel pedig a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó törvény alá tartoznak majd. Ahhoz, hogy egy egyház az elismert egyház kategóriájába kerülhessen, 20 éves múlt lesz szükséges a koncepció alapján, vagy egy bizonyos hívői létszámot el kell érnie, előreláthatóan a többszörösét az eddig az egyházalapításnál előírt minimumnak, azaz a 100 főnek & tette hozzá Szászfalvi László. Szólt arról is, hogy a kizárólag a Fővárosi Bíróságon történő bejegyzéshez a hitelveket is be kell mutatni a tervek szerint.

Ne üzleti célból működjenek!

A kategóriák meghatározásánál fontos szempont, hogy kiszűrjék az üzletszerű tevékenységet folytató egyházakat. A hiteles egyházi közösségeket meg kell erősíteni, azokra pedig, amelyek üzleti célból jöttek létre, nem a most készülő egyházi törvény vonatkozna, ugyanis ezek &milliárdos szinten vitték ki a pénzt a központi költségvetésből& & hangsúlyozta.

Az államtitkár indoklása szerint az új egyházi törvényre azért van szükség, mert az ebben a témában született 1990. évi IV. törvény &nemzetközi szinten idejétmúlttá vált&, az egyházalapítást tekintve pedig &ultraliberálisnak& bizonyult.

Az Országgyűlés a tervek szerint egy jegyzéket is elfogadhat majd az államtitkárság javaslata alapján. Ebben automatikusan regisztrálhatják a történelmi és az elismert felekezeteket, amelyeknek nem kell a Fővárosi Bíróságon bejegyeztetni magukat & mondta. Szászfalvi László fontosnak tartotta, hogy a Fővárosi Bíróság mellett jöjjön létre egy szakmai grémium, amely a regisztráció során szakmai ajánlásokat tesz, illetve segíti majd a bíróság munkáját, mert enélkül a bíróság nem tudja majd megítélni, hogy milyen szervezetekről is van szó. Az egyházak törvényességi felügyeleti joga az ügyészségnél lesz & tette hozzá.

Egyházpolitikai korszakváltás

Véleménye szerint az új egyházi törvény meghozatalával véget ér az egyházpolitikai korszakváltás. Reményének adott hangot, hogy jövő januártól új jogszabályi feltételek alapján alakítja majd ki a stratégiai partnerséget a kormányzat az egyházakkal. Megemlítette, hogy a 2011-es költségvetés alapján öt új program is kapcsolódik az egyházak életéhez, ezek közül kiemelte a rekonstrukciós pályázatokat, illetve az egyházak lelki-szellemi-kulturális programjainak támogatását.

Szászfalvi László közölte: a tárgyalások az egyházakkal a koncepcióról az időpont-egyeztetések után napokon belül megkezdődhetnek. A megbeszélésekbe bevonják a történelmi egyházakat és azokat a &meghatározó, kisebb lélekszámú egyházakat&, amelyek &a magyar társadalomban komoly befolyással bírnak, és nagyon széles körű közszolgálatot vállalnak a magyar nemzet életében&.

További kérdésre kifejtette: az új egyházi törvényjavaslatot a tervek szerint április végén, május elején nyújtják be a parlamentnek, és reményeik szerint azt még ebben a fél évben el is fogadják. Hatályos azonban csak az új alaptörvény életbelépése után lehet, ugyanakkor átmeneti intézkedéseket is beiktatnak 2011 második fél évére, az új törvény hatálybalépése előtti átmeneti időszakra: július 1-jétől a szociális államtitkárság előterjesztése értelmében & amelyet már meg is szavazott a parlament & csak azok az egyházak kapnak majd szociális intézményeik után kiegészítő támogatást, amelyek erről a kormánnyal külön megállapodnak.

300-nál jóval kevesebb

Elmondása szerint jelenleg több mint 300 bejegyzett egyház, felekezet van Magyarországon, az új regisztráció majd eldönti, hogy január 1-jétől mennyi is lesz valójában. Ezzel kapcsolatban hozzátette: a kormányzat &nem számolgat&, de szeretne egy európai, valódi, az egyházakkal kötött konszenzus alapján elfogadott törvényt, &amely mindenféleképpen rendet teremt ezen a területen&, és hozzájárul ahhoz, hogy a 300 helyett &jóval-jóval kevesebb egyház legyen&.

Forrás: www.szaszfalvi.hu

Önnek mi a véleménye?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

x

Check Also

A REMÉNY ÉS A BÉKE VISSZHANGJÁVÁ LENNI – FERENC PÁPA BUDAPESTEN

“A mi hangunknak, kedves testvérek, azt a szót kell visszhangoznia, amelyet az ég adott nekünk, ...