2019. évi jeligénk
„Az ajtó előtt állok, és zörgetek!”
(Jelenések 3,20)

ÚJRASZENTELTÉK A VERBÁSZI METODISTA TEMPLOMOT

A 60 évig romos állapotban lévő újverbászi metodista templom újraszentelésére 2005. szeptember 11-én ünnepélyes keretek között került sor, ahol tizenhárom magyarországi metodista küldött is részt vett. Két magyar küldött beszámolóját olvashatják. A szerb metodista egyház verbászi gyülekezete szeptember 11-én ünnepi istentiszteleten vette birtokába a szépen felújított metodista templomot. A helyieken kívül, a határokon túlról is sokan jöttek, több mint 300 volt az ünneplő résztvevők száma, akik zsúfolásig megtöltötték a megújult szép templomot.
Ana Palik-Kunčák jelenlegi, és Martin Hovan volt szuperintendensek, valamint a gyülekezet lelkipásztora, Daniel Naskovski vezették a gazdag liturgiájú, ünnepi istentiszteletet. Heinrich Bolleter püspök nem vehetett részt az ünneplésben, igehirdetésének szerbre fordított szövegét a szuperintendensnő felolvasásában hallhatták az egybegyűltek.

A verbászi templomot 1922-ben építette a helyi németajkú gyülekezet, akiknek azonban nem sokkal ezután el kellet hagyniuk szülőföldjüket. A Németországban még ma is élő verbásziak és utódaik adományaiból vált lehetővé az évtizedeken át kifosztott és leromlott templomnak a felújítása. Az istentiszteleten elhangzott szép énekek, felolvasott igék és imádságok mellett a köszöntések sorában Csernák István magyarországi szuperintendens igei üdvözlete mellett átadta a magyarországi metodista egyház adományát a verbászi templom számára.

Délben a helyiek szeretetvendégségre hívtak minden résztvevőt, és a délutáni istentiszteletig közös beszélgetésekre nyílott lehetőség.

Délután már kevesebben ugyan, de még így is tele templommal folytatódott az ünneplés Istent dicsőítő bizonyságtételekkel, visszaemlékezésekkel, szép énekekkel. Legyen a verbászi templom, Isten háza, üdvösséget munkáló lelki otthonává sokaknak!

Sztupkai Mihály


Felemelő élményben volt része annak a 13 fős magyar csapatnak, akik Csernák István szuperintendenst elkísérve részt vehettek a gyönyörűen, igényesen felújított újverbászi metodista templom újraszentelésén.

Bár tudjuk, hogy nem az épület önmagában jelenti Isten házát, de mégis különleges kapcsolat fűz minket, magyar metodistákat ehhez a helyhez, és különös öröm számunkra e templom külső-belső megújulása, és a helyi gyülekezet feléledése.

Sokunk előtt ismert, hogy a magyarországi metodista egyház élete Újvervászon és környékén kezdődött, ide nyúlnak vissza gyökereink.

Élénken él bennem az a lesújtó érzés, amely akkor lett úrrá rajtam, amikor 1998-ban az Évi Konferencia keretében autóbusz kirándulás során jártunk a Vajdaságban, hogy felkeressük az akkor 100 éves jubileumát ünneplő Magyarországi Metodista Egyház kiindulási helyszíneit, köztük Újverbászt is. A romos, bedeszkázott ablakú, törmelékkel teleszórt padlójú, vakolatlan falú, kelet-európai metodista méretek szerint óriási kéttornyú templom az elmúlást sugallta a sápadt holdfény kísérteties megvilágításában. Reménysugarat az a 10-15 fős, főként gyerekekből álló csapat jelentett, amely tábortűzzel, vidám énekszóval és szeretetvendégséggel fogadta az autóbusznyi magyar vendégsereget.

Vajdasági testvéreink & Anna Palik szuperintendenssel az élen & nem nyugodtak bele ebbe a lesújtó állapotba, és sok imádság, gyűjtés, adakozás, munka után elkészült a templom és a lelkészlakás renoválása, amely ma egy 15-20 fős gyülekezetnek ad otthont.

Amikor megérkeztünk a frissen vakolt (pénz hiányában még nem színezett), új rézlemez borítású tornyokkal, gyönyörű tölgyfa ajtókkal-ablakokkal díszített megújult templomban gyönyörködhettünk. Az udvaron és az utcán ünneplőbe öltözött férfiak, nők, fiatalok és gyerekek népes csapata várta az ünnepi istentisztelet kezdetét.

A templom belseje gyönyörű pasztell színeivel, új szószékével és úrasztalával, gyönyörű tölgyfa karzatával, a felújított, átfestett régi padjaival valódi esztétikai élményt jelentett. Az ülőhelyek száma kb. 250, az istentiszteleten jelenlévők száma kb. 350 fő volt, akik a környező metodista gyülekezetekből és az ökumenikus testvéregyházakból érkeztek. Jelen volt 15-20 fő az egykori német gyülekezet tagjai és a mostani németországi gyülekezetük képviselői közül is. Az innen elszármazottak (1944-ben elüldözöttek) jelentős anyagi támogatása tette lehetővé a 60 éve üresen álló, enyészetnek indult templom felújítását.

Az istentiszteleten Anna Palik olvasta fel Heinrich Bolleter püspök prédikációját, akinek szerencsétlen adminisztrációs körülmények miatt az utolsó pillanatban hiúsult meg a személyes részvétele. A prédikáció alapigéje: Mt 18,20 &Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.& Mk 3,3 Ekkor ezt mondta a sorvadt kezű embernek: &Állj ki középre!& A püspöki prédikációt & annak számunkra is aktuális mondanivalója miatt & közre fogjuk adni. Az ünnep fényét a felnőtt vegyes kórus, a serdülő leánykar és a helyi roma fiatalok kb. 15-20 fős kórusa emelte. Szép élmény volt az általunk is jól ismert evangéliumi énekeket testvéreink szerb nyelvén velük együtt énekelni. Nagyon megható volt számomra, amikor Mária Schwertfeger a volt verbásziak nevében szólt az egybegyűltekhez. A templom első felszentelésekor (1922) 8 napos volt. Elmondta, hogy a kegyetlen elüldöztetéskor magukkal vitték az akkori úrasztalon lévő német nyelvű bibliát. Ezt a nagy kincset 60 évig őrizték és most ünnepélyes keretek között visszaadva a szerb nyelvű Biblia mellé helyezték. Ez az aktus is azt szimbolizálja, hogy a németajkú volt magyar állampolgárok által épített templomban szerb testvéreink hirdessék tovább Isten örömüzenetét. Elmondta azt is, hogy a kitelepítéskor Németországban sem fogadták tárt karokkal, de mindig maguk mögött érezték szerető Uruk megőrző karjait. A &befogadóknak& érthetetlen volt, hogy anyagi eszközök és otthon hiányában, sokszor éhezve, de énekszó hallatszott szobáikból. Vágyódtak arra, hogy új hazájukban is mielőbb legyen templomuk. Ennek építését 3000 DM tőkével indították meg 1949-ben úgy, hogy 3 asszony kezdte el a napi munka után kiásni a templom alapjaihoz az árkot. 1952-ben szentelték fel az imaházukat, amely ekkor már egy 28 fős gyülekezetnek adott otthont.

Az ünnepi istentisztelet keretében adta át Csernák István a Magyarországi Metodista Egyház üdvözletét és szerény ajándékát is.

A közös ebéd után a folytatódó program keretében Elfride Drumm, a volt verbászi lelkész lánya beszélt gyermekkori élményeiről.

Verőfényes délután indultunk hazafelé Budapestre, Szegedre és Pécsre. Szívünket hála és öröm töltötte el. A verbászi templom újjászentelése nekem arról beszél, hogy Isten előtt van újrakezdés, a romok felépülnek, a gyülekezeti élet közel 60 év szünet után újraindul. Isten munkáját nem akadályozhatják meg nyelvi, nemzetiségi ellentétek, politikusok és hadurak eszelős, népeket elválasztani akaró törekvései vagy cselekedetei sem. Hatalmas urunk segítségére számíthatunk saját &projektjeink& megvalósítása terén is, ha benne bízunk, rá figyelünk, és tőle várjuk a segítséget.

Áldja meg a Jóisten testvéreink munkáját a Vajdaságban, és minket idehaza.

Schauermann Henrik

Önnek mi a véleménye?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

x

Check Also

MEGÚJULT ELNÖKSÉG AZ EVANGÉLIUMI SZABADEGYHÁZAK SZÖVETSÉGÉBEN

Október 21-én hétfőn tartotta éves közgyűlését az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV) a pünkösdi egyház budapesti ...